Melyik a valóban fenntartható zsalu?

A környezetbarát eljárások egyre fontosabbak gyakorlatilag minden ágazatban, így az építőiparban is. Ezen a területen kiemelt figyelem irányul az építőanyagok fenntarthatóságára. A zsalukereteket és zsaluhéjakat elsősorban fából, műanyagból vagy fémből készítik. Ezek közül mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai a gazdaságosságot, kezelhetőséget, hatékonyságot és az élettartamot illetően. De a hosszabb távú fenntarthatóság szempontjából vajon melyik a legjobb választás?

Mennyire fenntartható a hagyományos rétegelt falemezből, ill. fából készült zsaluhéj?

A fát gyakran környezetbarátnak tekintik, mert megköti a széndioxidot és megújuló nyersanyag. Még ha esetenként a fa környezetbarát választásnak is tűnik, mérlegelni kell a kitermelésével járó erdőirtás és a rétegelt falemez-zsaluk gyártási hulladékának környezeti veszélyeit is.

A nyersfából a helyszínen is készíthető a zsalu, így az anyagot nem kell messziről az építkezésre szállítani, ami csökkenti a CO2-kibocsátást. További előny, hogy egyszerűen kezelhető, a szállításhoz és a beépítéshez kevesebb nehéz gépre van szükség.

Ugyanakkor a faipari termékek iránti kereslet folyamatosan növekszik. Ez gyorsítja az erdők kiirtását, az illegális, nem fenntartható jellegű fakitermelést, s így tovább növeli az erdőgazdálkodás amúgy is súlyos problémáit, veszélyeztetve az ökológiai egyensúlyt. A World Wildlife Foundation (WWF) adatai szerint az elmúlt 50 évben jelentősen megnőtt a fatermék-kereskedelem. Eközben az összes fakitermelés 40-50 %-a a föld legértékesebb és leginkább veszélyeztetett erdeiben folytatott illegális fakitermelésből származik. Mivel az erdők nagy mennyiségű széndioxidot kötnek meg, e területek elpusztítása hozzájárul a globális felmelegedéshez és az atmoszféra széndioxid-tartalmának növekedéséhez. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 15 %-át az egész világon az erdőirtás okozza. Ennek további drámai következménye a biodiverzitás elvesztése, mivel a föld vadon élő állatainak közel 80 %-a erdős területeken él.

A fatermékek előállításának energiaigénye is nagyobb, mint ahogy azt természetes anyagok esetében gondolnánk. Ahhoz, hogy a nyersfát használható termékké lehessen feldolgozni, a fát szárítani és kezelni kell, aminek hatalmas az energiaigénye. A továbbiakban rétegelt falemezzé kell feldogozni zsaluhéjak előállításához. A fazsalu élettartama korlátozott: közel 30 – 50 alkalommal használható, mielőtt az anyag annyira elszennyeződne, sérülne vagy deformálódna, hogy ki kell cserélni. A rétegelt falemezhez felhasznált vegyi ragasztók – különösképpen a melamin vagy fenolgyanta bevonatok -, miatt az előkezelt fa nem hasznosítható újra. Sőt, veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani.

Mennyire fenntartható a műanyag zsalu?

A műanyag bevonatú, sima polipropilén felületű zsaluhéjakat acél vagy alumínium keretekbe rögzítik. A rétegelt falemezek mellett ez az egyik leggyakrabban használt zsalutípus. Hosszabb élettartamú, viszont nem megújuló nyersanyagból, hanem kőolajból készül.

Előnyei közül kiemelendő hosszú élettartama és fenntarthatósága. A műanyag zsaluhéjak nem csak tartósabbak a rétegelt falemezeknél, hanem a rajtuk esett karcolások vagy lyukak javítása is egyszerűbb és nem befolyásolja a funkciójukat. A rövid élettartamú rétegelt falemeznél ez nem lehetséges. Az alkus® műanyag zsaluhéj különösen fenntartható: akár 1.500-szor is felhasználható – ez majd hatszorosa más műanyag zsaluhéj és sokszorosa a rétegelt falemez felhasználhatóságának. Mivel a zsalukat javíthatóságuk és teherbírásuk révén csak ritkán kell cserélni vagy utánrendelni, a felhasználók időt és pénzt is megtakarítanak. A hosszabb élettartam fontos része az építkezéseken folytatott fenntarthatósági törekvéseknek.

A műanyag zsalu alkalmazhatóságban és sokoldalúságban sem marad el fa alapanyagú testvérétől. Éppoly rugalmasan alkalmazható és ugyanúgy jól szegelhető és csavarozható, mintha fából lenne, egyszerűen és gyorsan javítható a következő bevetéshez. A zsalupanelek tisztítása max. 1000 bar (14.000 psi) teljesítményű nagynyomású tisztítóval lehetséges. Mivel a műanyag nem érzékeny a nedvességre és nem szívja magába a vizet, a zsalupanelek nem húzódnak meg és nem korhadnak el a tárolás alatt.

Nem vitás: A műanyag biológiai lebomlása nagyon lassú és a mikroműanyagok káros hatással vannak az állatvilágra és a környezetre is. Sajnos egyes országokban az újrahaszonosítás aránya igen alacsony és a műanyag okozta szennyezés és ártalom komoly probléma. Az alkus® műanyag zsaluhéjhoz felhasznált polipropilén viszont könnyen javítható és újrahasznosítható, mérgező vegyi anyagok kibocsátása nélkül. Emellett a polipropilén gyártása alacsony energiaigényű és más műanyagokkal összevetve a legkevesebb széndioxid-kibocsátással jár. A műanyag zsaluhéjak tömör polipropilén-hab maggal és sima fedőréteggel rendelkeznek – ellentétben pl. a műanyag bevonatú rétegelt falemezekkel.

Mennyire fenntartható a fémzsalu?

Zsaluhéjként gyakran használnak fémet, leginkább alumíniumot. Tény, hogy a nyersanyagot először kitermelni, feldolgozni és nemesíteni kell, majd csak ezután szállíthatják az építkezés helyszínére. A rétegelt falemezhez képest viszont a fém rendkívül hosszú élettartamú. Ezek a zsalufelületek nagy teherbírásúak és az alumínium kis súlya révén egyszerűen kezelhetők az építkezéseken. Ezenkívül ma már hajlítható zsaluhéjak is léteznek.

Fenntartható zsalu – bármely követelményhez

A zsaluzat fenntarthatóságának kulcsa a rövid élettartamú termékektől való függés csökkentése, és a meglévő zsaluk többszöri felhasználása. Ez – többek között – az alkus® műanyag zsaluhéjjal vagy fém zsalukkal érhető el. Ugyanakkor attól függően, hogy az adott helyszínen melyik áll rendelkezésre, a fenntarthatóság szempontjából esetenként a rétegelt falemez zsalu lehet a legjobb választás. A MEVA fenntartható zsalutípusok egész sorát kínálja, amelyek az ügyfelek egyéni igényeit is kielégítik.