A világ legkülönlegesebb geometriájú épülete

Az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Dubaiban épült Jövő Múzeumát – Museum of the Future – függőlegesen álló, különös gyűrűre emlékeztető formája és belső labirintusai miatt a világ legbonyolultabb épületének tartják. A 2020-ban elkészült múzeum változatos geometriája hatalmas kihívás elé állította a tervezőket és az építőipari vállalatokat is. A föld alatti, háromszintes pódiumon álló óriási ovális épület hét emelete 78 méterre emelkedik. Az emeletek eltérő magasságúak.

A projekt háttere

A múzeum az új technológiák építészeti szimbólumaként olyan élményközpont, amelyben a látogatók felfedezhetik és megtapasztalhatják a jövőt. A Killa Design építészeinek szokatlan formatervezése az emberek jövő-vízióit tükrözi. A tórusz üres közepe az ismeretlen jövőt jelképezi, amit még nem tudunk és nem ismerünk, de kutatással és innovációval megkíséreljük a felfedezését. Az épület lekerekített, önmagába záródó formája pedig a tanulás és a tudás folytonosságának kifejezéze.

A Jövő Múzeuma külső felületét arab kalligráfiával díszített, többrétegű nemesacél lapok burkolják. Az idézetek az ország és Dubai jövőjéről szólnak, egyben az épület ablakai is, amelyeknek LED-fényei éjszaka messzire világítanak. Az 1.024 nemesacél lemez minden egyes darabját egyedileg formázták meg. Összesen 17.000 m2-nyi felületet fednek be és 2.400 darab átlósan kereszteződő elemből készült bonyolult acélszerkezetre rögzítették ezeket.

Az igényes geometrián kívül a támasz nélküli belső helyiségek tűnnek fel – ami az épület méreteire és formájára nézve rendkívüli statikai kihívást jelentett. Az ívelt, helyenként 7 m magas belső falakat helyszínen előállított betonnal betonozták. A lejtős, ugyancsak helyszínen előállított betonból készült belső padlózatot különösen precízen tervezték, hogy az egyes emeletek eltérő magassága ellenére is hajszálpontosan igazodjanak egymáshoz.

A parametrikus tervezés csodája

A látványos és igen komplex projekt tervezése és megépítése a parametrikus tervezés és épületinformációs modellezés (BMI) segítségével valósulhatott meg. A parametrikus tervezésnél különböző paramétereket és egymás közötti viszonyukat határozzák meg. Ha egy paramétert megváltoztatnak, akkor egy adott algoritmus szerint automatikusan megváltoznak a hozzá tartozó befolyásoló paraméterek is. A Jövő Múzeuma esetében ez különösképpen az épület formájának precíz összehangolását érintette: módosították a különösen bonyolult íveket, amelyek negatívan befolyásolták volna az építkezés folyamatát.

Az acélszerkezet elkészítéséhez is a parametrikus tervezési módszert alkalmazták. Az átlósan elhelyezkedő bonyolult rácsszerkezet optimalizálásával egységes tartóátmérőt, megfelelő acélmennyiséget és lehetőleg kevés illeszkedési pontot dolgoztak ki. Ehhez a BuroHappold Engineering tervezőiroda mérnökei saját algoritmust írtak. Parametrikus tervezés hiányában a hagyományos 2D-s módszerekkel szinte lehetetlen lett volna ezt a formát kialakítani.

A BIM előnyei a vizualizálásnál és a végleges épület 3D-s tervezésénél mutatkoztak meg leginkább. Így elkerülhető volt, hogy a különböző komponensek, pl. mechanikus, elektromos és szaniter rendszerek zavarják egymást. A BIM 3D-s modellje nagyon hasznos volt ezenkívül a különböző projektszakaszok tervezésénél, pl. az acélszerkezet és a betonozó zsaluzás elkészítésénél. Az építkezés alatt lézeres szkennelést végeztek, hogy a munkák előre haladását összehasonlítsák a BIM-modellel, betartsák az építési tervet és megelőzzék a hibákat.

Precíz 3D-s zsaluzási terv

Ehhez az ambiciózus projekthez a MEVA szállította a legtöbb zsalut és a mérnöki csapat igen magasra értékelte a pontos 3D-s modellek nyújtotta értékes támogatást. A program segítségével precízen megtervezték a biztonságos zsaluzatot. Az épület alagsori labirintusa, számtalan ívelt fala és ferde födéme, valamint az acélszerkezetet tartó vasbeton gyűrű rendkívül bonyolulttá tette a zsalutervezést.

A 3D-s modell segítségével lényegesen egyszerűbb volt elemezni a zsaluzási munkák kivitelezhetőségét és folyamatát. A vasbeton gyűrű betonozásához – ami lényegében az épület váza -, a MEVA MGC kúszórendszerére és a Mammut 350-es falzsalura, valamint az absztrakt építkezés optimális tervezésére volt szükség. További MEVA-rendszerekkel, mint pl. a Radius ívelt zsaluval és a MevaDec födémzsaluval a nagyobb sugarak és a hegyes sarkok betonozását is a megfelelő pontossággal végezhették el.

Az Épületinformációs Modellezés a vizualizálás mellett a közös hálózaton belül folytatott információcserével és együttműködéssel a tervezést és a zsaluzási munkák kivitelezését is megkönnyítette. A projektcsapat ötleteit és megjegyzéseit egyszerűen és hatékonyan, közvetlenül a BIM koordinációs modelljén keresztül osztották meg a megbízott BAM Higgs & Hill LLC céggel, valamint a többi vállalkozóval.