Válassza ki régióját
A beton dacol az idővel
Teherbíró képessége, tartóssága és rugalmassága a betont széles körben alkalmazott,
közkedvelt építőanyaggá avatta, amelyet világszerte számtalan épület és infrastrukturális
projekt kivitelezésénél alkalmazzák. A beton azonban nem csak a közelmúlt építőiparában
játszik meghatározó szerepet. Ez az építőanyag már az ókor óta ismert. Az emberiség
legrégebbi, közöttük világhírű, építményeihez is már egyfajta korai betont használtak.
A gízai piramisok Egyiptomban
A betonszerű anyag felhasználásával készült legkorábbi építmények közé az Egyiptomban i.e. 3000 körül épült gízai piramisok tartoznak. A hatalmas piramisok kemény munkával, egymásra rakott óriási, főleg agyag- és szalmatéglából készült blokkokból épültek. A fugákat a mai cementhabarcsra emlékeztető, gipszből és mészből készült keverékkel töltötték ki, amely idővel megkeményedett.
A római Colosseum és Pantheon Olaszországban
A Római Birodalom lenyűgöző építészetéről volt híres. A napjainkban is álló történelmi épületek közül sok a mai
cementhez és betonhoz nagyon hasonló építőanyag felhasználásával készült. A rómaiak az Olaszországban sokfelé föllelhető, finom vulkáni hamuból álló úgynevezett puccolánokból mész és víz hozzáadásával betonszerű masszát kevertek.
A tartófalak felhúzásához egyszerű zsalukat állítottak fel fából, egymásra rakott kövekből vagy téglákból, illetve ezek kombinációjából. Ezt egy réteg adalék vagy aprított tégla követte. Végül a formába öntötték a puccolán habarcsot és keményre tömörítették. Ezeket a lépéseket addig ismételték, amíg a fal vagy a födém elkészült. Érdekes megemlíteni, hogy az épület magasabb részeinél könnyebb kőtörmeléket használtak a súly csökkentése céljából: Lent a stabil
travertin mészkövet, feljebb pedig a könnyebb tufa- és horzsakövet építették be.
A beton hosszú élettartamára és rugalmas felhasználhatóságára kiváló példa a Colosseum és a Pantheon ma is álló épülete. A tíz évig tartó munkával i.u. 80-ban felépült Colosseum tégla boltozatának fugáit mészkőből és agyagból készült habarcs tölti ki.
43,4 m-es átmérőjével a római Pantheon felett emelkedik a világ legnagyobb vasalat és alátámasztás nélküli masszív betonkupolája. Az i.u. 126-128-ban, tehát 1900 éve emelt épület egykori alkotóinak még ma is csodálatra méltó
rekordja. A kupola belső fesztávolságát elsőként a vasbeton bevezetésével sikerült jelentős mértékben felülmúlni.
Eddystone világító torony, Cornwall, Nagy-Britannia
A korai betonfajtákat hiába használták már az ókorban is, a betonkészítés művészete egy időre mégis feledésbe
merült. Elsőként a brit építészmérnök, John Smeaton kísérletezett az akkoriban rendelkezésre álló különböző mészfajtákkal a 18. század közepén. Vizsgálatai során kölcsönhatást fedezett fel az oltott mész és a különböző ásványi anyagok között, amelyek vagy már jelen voltak a mészkőben, vagy hozzáadagolták, mint a puccolánokat. A hidratált meszet porrá tört téglával és kaviccsal keverte össze – így született meg a modern beton őse. Ezt az építőanyagot először 1759-ben, Anglia dél-nyugati partján az Eddystone világítótorony építéséhez használták. A Smeaton által készített oltott mész nagy előnye abban rejlett, hogy az apró szigeten uralkodó magas páratartalom ellenére is gyorsan keményedett. Az angol származású Joseph Aspdin az anyag továbbfejlesztésével 1824-ben fedezte fel a modern portlandcementet, amely azóta uralkodó szerepet tölt be az építőiparban.
72 rue Charles Michels, St. Denis, Franciaország
1853-ban egy francia iparmágnás, François Coignet négyemeletes házat építtetett Párizs híres St. Denis negyedében. Coignet korábban vasalatlan betonból húzta fel épületeit, amelyek közül sok még ma is áll, de a 72 rue Charles
Michels utcában már az első vasalt betonházat építette fel. 1998-ban az üresen álló épületet műemlékké nyilvánították.
Lionel Allorge, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons
Alvord Lake Bridge, San Francisco, USA
Az USA első betonhídja, az Alvord Lake Bridge San Francisco-ban áll. 1889-ben Ernest L. Ransome acélrúd vasalattal tervezte az építményt – 1906-ban derült ki, hogy a befektetés megérte: A híd túlélt egy súlyos földrengést és még ma is megcsodálható a Golden Gate Parkban. Ransome saját fejlesztésű, szabadalommal védett, négyszög keresztmetszetű vasalattal dolgozott, amelyet hidegen csavar formára sodortak össze és az ív alsó részébe fektettek. Az
Alvord Lake Bridge fesztávja 8,84 m. 1900-ban már több, mint 30 m fesztávolságú hidakat is építettek.
Pi.1415926535, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons
Court Street, Bellefontaine, USA
Ohio állam Bellefontaine városában, a patinás bírósági épület déli oldalán található az Egyesült Államok első és legrégebbi betonútja. A Court Street 1891-ben készült és még ma is használják. Bár a világ első, részben ma is használható beton útburkolata 1865-ben, a skóciai Iverness-ben készült, a Court Street főleg rendkívül nagy szilárdsága
miatt számít kiemelkedő mérnöki teljesítménynek. Kísérletek igazolták, hogy a burkolat szilárdsága eléri az 55
megapascalt (MPa) – ez az érték lényegesen nagyobb, mint a ma általánosan használt betonfajtáké.
Ben Turover, CC BY-SA 3.0, Wikimedia Commons
The Ingalls Building, Cincinnati, USA
A világ első vasbeton toronyháza az 1903-ban épült Ingalls Building volt. A 16-emeletes épület 180 láb (54 méter) magas, ami az akkori időkben kiemelkedő építészei teljesítménynek számított. Melville E. Ingalls-nak, Massachusetts állam egyik képviselőjének két évébe tellett, amíg a projekt biztonságáról meggyőzte a város vezetőit, ugyanis az
addig legmagasabb vasbeton építmény épphogy elérte a hat emeletet. Ingalls egy angol származású építőmérnökre, Ernest Leslie Ransome (lásd Alvord Lake Bridge) ismereteire támaszkodott, az ő szabadalommal védett vasalatát használta.
Warren LeMay from Cincinnati, OH, United States, CC0, Wikimedia Commons
Centenáriumi csarnok Wroclawban, Lengyelország
A lengyelországi Wroclawban vasbetonból épült 1913-ban a Centenáriumi csarnok. A 65 m fesztávolságú vasbeton kupolájú pompás épület Max Berg építészmérnök tervei alapján készült. Az UNESCO 2006-ban a csarnokot felvette a világörökségek közé. Évről évre számtalan látogató tekinti meg, sok sport- és kulturális rendezvénynek ad helyet.
Tartós és hosszú élettartamú
A modern betonozó zsaluk feltalálása előtt épített és még ma is megcsodálható ó- és középkori épületek tanúskodnak a beton hosszú élettartamáról. A kérdés már nem az, hogy a betonépületek kibírják-e a a nagy terhelést, hanem sokkal inkább az, hogy ténylegesen milyen sokáig állják a terhelést. Az itt bemutatott építmények egyértelműen bizonyítják: sokkal hosszabb ideig, mint azt az építőmesterek egykor gondolták volna.
